42. Zeneajánló

vasárnap, október 25, 2015

Remélem tetszett az előző zeneajánló (ide kattintva elárheted), mivel már akkor előrevetítettem, hogy továbbra is várható hasonló bejegyzés, hiszen a szenvedélyem a zene iránt továbbra is töretlen. 
Az előző poszthoz hasonlóan, itt is saját szerkesztésű Tumblr képekkel dobtam fel a bejegyzést, remélem elnyeri a tetszéseteket! 


Nem is olyan régen írtam róla egy bejegyzést, ezért nem szeretném ismét kifejteni a véleményem. Egyszerűen a fejedbe ragad ez dal, ha hallod párszor és képtelenség nem megszeretni. 


Az előző zeneajánló alkalmával kifejtettem mennyire imádom a Bastille-t. Egyszerűen elképesztőek, és képtelenek rossz dalt készíteni. Alig várom, hogy megjelenjen a második albumok, rajta ennek a nagyszerű számnak a stúdió verziójával. (Mennyire durván jó már a képen látható dalszövegrészlet?)

 


Troye Sivan-ra most találtam rá, eddig csak Tyler Oakley videóiból ismertem a srácot, de milyen jól tettem, hogy rákerestem. Minden feltörekvő énekesnek ilyennek kellene lennie: angyali hang, valódi mondanivaló, és a számban lévő vokáloktól pedig libabőrös leszek. 


Természetesen Hozier-t én is, mint szerintem a világon mindenki a Take me to church által ismertem meg, de felkeltette az érdeklődésemet és utána néztem egy kicsit jobban. Elképesztő hangja van, nagyszerű, kicsit retrós dalokkal, ami nagyon jót tesz a jelenlegi zeneiparnak. Az, hogy hihetetlenül jól gitározik és hosszú a haja csak hab a tortán. 


Nem rajongok Ellie Goulding-ért, bár ez a szám egész jó lett, viszont az ok, amiért valójában szerepel a dal ebben a bejegyzésben. az az, hogy mostanában én is sokszor felteszem magamnak ezt a kérdést. Vajon miért jársz folyton a fejemben?  Szóval ha neked is indokolatlanul sokat jár egy bizonyos személy a fejedben, hallgasd meg a dalt! (Jobb nem lesz tőle, de legalább megnyugtat a tudat, hogy más is hasonló cipőben jár.)


Mindent idők egyik legjobb elektronikus dalát sikerült egy hazánkban kevésbé ismer dj-producernek megalkotnia. Egyszerűen fenomenális, pedig nagyon nem vagyok elektronikus zene rajongó. 


Deminek pár napja jelent meg az új lemeze Confident címmel, ami egyszerűen elképesztő, ha valakit érdekel Spotify-on meg lehet hallgatni az egészet. Az album megjelenését megelőzően tette közzé ezt a gyönyörű, lírai balladát. Kétségkívül az ilyen dalok állnak a legjobban Deminek, elképesztő a hangja és a dal is.


Halsey is viszonylag új felfedezés a részemről, és el sem tudom képzelni, hogy hogy nem akadtam már rá korábban. Pontosan olyan, mint a Bastille,, csak ő szólóban nyomja és amerikai, szóval nem is lehetnék boldogabb, hogy megtaláltam Dan Smith női alteregóját. Engem az indie-pop stílussal hamar le lehet venni a lábamról, Halsey ezen felül még csodálatos hanggal, és rohadtul őszinte és szókimondó, mégis művészi zenékkel rendelkezik, emellett szuperkedves, szóval check her out!!


Egy részem odavan a klasszikus rockzenéért és szerintem a Nickelback simán ebbe a sorba illeszthető. A How Your remind me minden idők legjobb, már-már ikonikus rock dala. 


Kevésbé klasszikus rock, inkább metálos vonal, hiszen a BMTH erről a stílusról híres. Nagyon nehéz volt egy részletet kiragadni a dalból, szívem szerint az egész szöveg rákerült volna a képre, bár akkor nem igazán lehetne elolvasni. Egyszerűen elképesztő a dalszöveg, és hihetetlen energia van benne, szóval tipikus tányértörős, szobafelforgatós dal és ijesztően őszinte és szívbemarkoló, főleg ha hasonló cipőben jársz és tudsz azonosulni vele. 

Hogy tetszett a zeneajánló? Van olyan dal esetleg, amit ti is szerettek, vagy esetleg most felkeltette az érdeklődéseteket? 

You Might Also Like

0 megjegyzés

m